Jake Westmorland - Hunters

Azt mondják, hogy határozott, magabiztos ember vagyok. Igen, én is így érzem. Maximalista embernek tartom magam, így hogyha akarok valamit, akkor elérem – bármi áron. Szeretem az életet, és imádom a munkámat. Vicces, társaságkedvelő embernek tartanak, és úgy tudom, hogy a társaság is kedvel engem. Szeretek bulizni és imádok szeretni! A családom és a barátaim a legfontosabbak az életemben, így bármit megtennék, hogy megvédjem őket. Elég hirtelen haragú vagyok. Voltam. Mióta megkaptam a „képességem”, azóta igyekszem nyugodtabb, higgadtabb lenni, de ez nem mindig sikerül. Sajnos elég hamar fel tudom kapni a vizet, így nem árt, hogyha nem kötözködik velem senki. Általában mindig nekem van igazam, ha nincs, akkor is. Imádom a munkámat, szívvel-lélekkel csinálom, és talán ez segített abban, hogy egy igen elismert nyomozó legyek. Azt akartam, hogy az apám büszke legyen rám és ezt el is értem. Értelmes, jó logikájú ember vagyok, azonban a történelemben és a magyarban borzasztó vagyok. Utálom a hazug embereket, és persze a bűnözőket. Gyűlölöm a gyilkosokat, és mielőtt megkaptam a „képességem”, el sem tudtam volna képzelni, hogy öljek. Most már a gyűlölet és a bosszú irányít, ami nem mindig jó… Nekem. Nekik.
Külsőre fekete vagyok. Ez a legszembetűnő rajtam. Rövid, tüsi fekete hajam van, zöldes szürke szemem és telt ajkaim. A feleségem szerint ez a szexepilem. Izmos, kisportolt testem van, a rendőrségen kell az erőnlét, így minden héten 2x, 3x járok kondiba, és ha fel tudok kelni, akkor minden reggel elmegyek kocogni kicsit. Egész magas vagyok, 185 centi, és ehhez 80 kg súly párosul.

A képességem a vérzés. Ezt azt jelenti, hogyha dühös vagyok, vagy valami heves érzelem ér, akkor az illető emberben egy belső vérzést indítok el, valamint bennem is jelentkezhet belső vérzés, vagy orrvérzés. Ez az ember egészségi állapotától is függ, akinek gyengébb az immunrendszere, vagy éppen beteg, gyermeket vár stb., akkor akár bele is halhat a belső vérzésbe, hogyha nem kerül azonnal kórházba. Aki erősebb, egészséges, annak csak az orra vérezhet, vagy bevérzik a szeme. Az Eroxers-ekre gyengébben hat az erőm, nekik gyengébb belső vérzésük jelentkezhet, vagy éppen csak vérezhet az orruk. A képességem halálos kimenetelű is lehet, és nem tudom irányítani, úgyhogy ne veszekedj velem!

Malibu. Bulik. Filmek. Tengerpart.
Ide születtem 1985. szeptember 7.-én egy kedves pár harmadik gyermekeként. Egy nővérem és egy bátyám van, akik immár családban élnek Malibu két különböző részén. Apám rendőr, anyám pedig tanárnőként dolgozik az egyik kisebb általános iskolában. Én is oda jártam. Kínszenvedés volt. Jó gyerek voltam, jól is tanultam, de csirkefogó, laza gyerek voltam tele csínyekkel, ötletekkel és barátokkal. A legjobb barátom Josh is velem egy suliba járt, a szomszédban lakott és mi voltunk az utca rosszcsontjai. Imádtam! És a húgát is, Charlotte-ot. Tizennyolc éves koromban elhívtam az iskolai bálba, ahol végül összejöttünk. Josh nem nagyon örült a dolognak, de végül elfogadta, hogy a legjobb haverja „dugja a húgát” – ahogy ő fogalmazott. Egészen jó jegyekkel végeztem a középiskolában, és nem volt kérdés, hogyan is folytatom tovább az életemet. Apám nyomdokaiba akartam lépni, én is rendőr akartam lenni. A jó eredményeimnek hála, könnyen felvettek a rendőrképzőbe, Californiába. Megkértem Charlotte kezét és Californiába költöztünk. Josh színész lett és Hollywoodba költözött, de gyakran találkoztunk a szülőhelyünkön, a szülőknél Malibuban. Akkor, amikor a katasztrófa történt, akkor is a szabadságunkat töltöttük otthon. Charlotte a fiúnkat hordta a szíve alatt, és ezt a hírt szerettük volna elújságolni. A vízbe kerülő szer miatt apám meghalt, én pedig hatalmas fájdalmakat éltem át. Fogalmam nem volt, hogy mi történik velem, valami enyhe fertőzésnek gondoltuk. Két-három napig fájtak a végtagjaim, az izmaim és lázam is volt, majd amilyen hamar jött, olyan hamar el is múlt. Aznap este igen csúnyán összevesztünk Josh-sal. Elmeséltem neki, hogy jól megy a karrierem, így az egyik állam seriffjeként folytathatnám a munkámat, azonban akkor ritkán találkoznánk. Mi is és ők is a húgával. Ezt nagyon nem tetszett Josh-nak, ami persze érthető. A veszekedésünk kiabálássá fajult és a fejemhez vágott olyan dolgokat, amitől elállt a lélegzetem. Charlotte választott szét minket, amikor már éppen egymásnak ugrottunk. Ekkor történt a tragédia: Charlotte egyszer csak összeesett, és bevérzett a szeme. A kórházban derült ki, hogy az agyvérzése volt, így ő és a gyermekünk is meghalt. Teljesen összezuhantam, fogalmam nem volt, hogy mi történt. Egészen addig, amíg a bátyámmal is összevesztem. Ő is agyvérzésben hunyt el. A rendőrségen egy titkos csoportot szerveztek, akik az Eroxers-eket akarták elkapni. Én is jelentkeztem a küldetésre, és megtudtam, hogy mi is történt a városban. Elismert nyomozóként könnyen bekerültem a csapatba, és miután még néhány elítélt meghalt agyvérzésben, miután ordibálni kezdtem velük, rájöttem, hogy mi történt: én vagyok az oka. Engem is elért a mutáció, és az én „különleges képességem” a vérzés volt. Megöltem az embereket csak azzal, mert dühös lettem. Utáltam, sőt gyűlöltem magamat emiatt, és igyekeztem higgadtan kezelni a dolgokat. Mégis elég sok embert sikerült így megölnöm, így elhatároztam, hogy kiírtom a mutánsokat. Ki tudja, hogy milyen képességek jelentek meg: talán rosszabbak, mint az enyém. Talán van, aki nem csak egy embert tud megölni… Beletemetkeztem a munkába, alig jártam haza, alig ettem, alig aludtam. Mindenki azt hiszi, hogy a feleségem halál miatt történt ez az egész. De nem. Gyilkos voltam. És ha már gyilkolnom kell, olyan embereket gyilkoljak, akik hasonlóak, mint én: mutánsok.

Neved.: Emese
Korod?.: 21
Mióta vagy az frpg világában?.: Kb. 8 éve.
Multik?.: Nincs