Oliver Knight

Egy 185 magas, szőkésbarna hajú, kék szemű fickó. Aki után bár bomlanak a nők, munkája miatt eddig még nem sokukkal volt viszonyban. Általában munkája miatt a fehér köpeny volt a mindennapi viselete. De mivel mostanság sokat járja az utcákat is, ott a farmert, pólót és bőrdzsekit kedveli. Rendkívül eszes és jó emberismerő. Szereti a társaságot, valamint barátságos, mindenkiben szereti a jót látni. Ez miatt régen elég mondhatni naiv volt, hisz könnyű volt a bizalmába férkőzni. Azonban az erőműben és a családjában történt incidens óta ez már megváltozott. Mostanra megfontoltabb, kétszer meggondolja kinek, mint mond el. Aki azonban elnyerte bizalmát, azt minden áron védelmezi. Sosem volt telhetetlen még gyermekkorában sem, megbecsüli amije van. Legfőbb célja az embereknek való segítségnyújtás, hisz már gyermekkora óta erről álmodik. Most azonban kicsit másképp teszi ezt, ő felvállalja, hogy az ő hibája is volt az anyag kiterjedése. Vállaja érte a felelősséget és nem szeretné ha több embernek kéne meghalnia emiatt. Sóvárog még bátyja után, szeretné megbeszélni vele a dolgokat és kibékülni. De tudja, hogy most fontosabb dolga van ennél, segíteni az Eroxereket, hogy életben maradjak és el tudjanak rejtőzni a vadászok támadása elől.

Az eszemen kívül, nem tudok más képességemről.

A nevem Oliver Knight. Egy Kalifornia kisvárosban születtem, Cloverdale-ben. Kezdetben szüleimmel és bátyámmal éltem, akiket nagyon szerettem. Bár nem tartoztunk a gazdagnak mondható családok közé, én személy szerint semmiben nem szenvedtem hiányt. Persze kiskoromban volt olyan játék, amit megláttam a kirakatban és szerettem volna ha megkapom. De tudomásul vettem, hogy ezt most nem lehet és kész. A bátyám mégis készített nekem egy ahhoz hasonló kisautót, ami nem teljesen volt olyan, én még is jobba örültem neki. Az iskolában sokszor szekáltak engem, ami miatt szerettem tanulni. A bátyám azonban mindig ott volt, hogy ellássa a bajukat. Igen, a stréberek közé tartoztam, szerettem a fizikát, matekot, de a kémia volt a kedvencem. Azt terveztem ha felnövök orvos leszek. Amire igencsak sok esélyem volt tanulmányi eredményeim miatt. Azonban nem volt pénzünk, hogy orvosi pályán továbbtanulhassak. Természetesen nem örültem, hogy álmaim szertefoszlanak, de mit is tehettem volna? Így hát 18 éves koromtól már dolgoztam. Egy gyárban kaptam munkát, pontosabban egy különböző elektronikus árucikkekkel foglalkozó gyár szerelői részlegén. Igen, ahelyett, hogy gyógyítottam volna elromlott mikrosütőket és gáztűzhelyeket javítottam meg. Egy nap azonban felkeresett egy bizonyos Dr. Burton, aki munkát ajánlott nekem. Azt mondta egy olyan helyre visz, ahol hasznosíthatom is tudásom, ahelyett, hogy ilyen munkára fecsérelném. Igazság szerint az sem érdekel már miről van szó, csak ott akartam végre hagyni azt a gxárat. Szóval rögtön kaptam a lehetőségen és elvállaltam bármi is legyen az. A szüleim otthon nagyon örültek a hír hallatán, de a bátyám valamiért ellenkezett. Nem értettem ennek pontos okát, de ez nem tántorított el. Ami a bökkenő volt, hogy munkahelyen miatt ott kellet hagynom a várost és a családomat. De úgy éreztem elég volt 2 évemet a gyárra fecsérelnem, úgy éreztem ha nem teszem meg egy nagy lehetőséget dobok el magamtól. Szóval repülőre ültem és elindultam Malibu felé. Amikor leszállt a gépem, egy fickó várt engem a repülőtéren, aki egyenesen a Malibu-i erőműbe vitt. Annak ugyanis egy titkos részén a tudósok egy új anyagot teszteltek. Egy anyagot az Eroxium-ot, amely képes az elő szöveteken lévő elváltozásokat maradéktalanul, percek alatt begyógyítani. Amikor ezt elmondták csak akkor döbbentem rá milyen nagy dologban is csöppentem bele. Hiszen ez a vegyület hatalmas előrelépés lenne az orvostudomány fejlődésében. Nagyon örültem, hogy még is ezen a téren kaptam munkát, hogy segíthetem azoknak munkáját, ami lenni szerettem volna. Így hát el is kezdtünk dolgozni a szer tökéletesítésén és stabilitásán. Ami miután én oda kerültem egész jól ment, ez miatt hamar megismertek ott az emberek. Közben azonban szörnyű hírt kaptam otthonról, anyám és apám gyilkosság áldozatai lettek, a saját otthonukban. Amikor ez a fülembe jutott, azonnal haza siettem. Felelősnek éreztem magam, ami miatt ahelyett, hogy mellettük maradtam volna, én itt hagytam őket, és nem én voltam az egyetlen, aki ezt így gondolta. Temetésükön a bátyám még csak rám sem nézett, mintha csak én is meghaltam volna velük együtt. Amit a temetés után ki is jelentett, azt mondta takarodjak vissza a csodás kis életembe és többet vissza se jöjjek. Így is tettem, vissza mentem Malibu-ba, bár rettenetes érzések kavarogtak bennem az út alatt. Nem csak, hogy elveszettem szüleimet, de a bátyám se kér belőlem többé. Bár nehezemre esett, de megpróbáltam ezen felülkerekedni és a munkára koncentrálni. A vegyszer ugyan működött, de volt nem tartós, mi több mutálódást eredményezett, ami hamar halált eredményezett a patkányoknál. Naphosszakat töltöttem ennek a hibának kiküszöbölésével, de nem jutottam semmire. Amikor is az egyik este saját lakásomban, rájöttem, hogy mi volt a hiba. Azonnal kocsiba pattantam és egyenesen az erőműbe siettem, hogy tökéletesítsem az Eroxium-ot. Azonban ott valami szörnyű dolog várt. Az összes tudós bent volt és vörös riadó volt elrendelve. Először nem értettem mi történt, de aztán elmondták, hogy az instabil anyag bejutott a város vízellátó rendszerébe. Ezt hallva teljesen lesokkoltam, hiszen tudtam, ez akár ezrek halálát is jelentheti. Dr. Fulton már furcsán, szédülten érkezett az erőműbe. Ő már ivott a szennyezett vízből, de nem volt halott. Egyszerre csak elkezdett eszeveszettül üvölteni, fájdalmakra panaszkodva. Tudtam, hogy mit kell tenne, hiszen a kezemben volt az anyag tökéletesítésének kulcsa. Csakhogy nem volt időm befejezni, Dr. Fulton hirtelen furcsa tüneteket produkált. Ilyet még sosem láttam azelőtt, testéből tüskék nőttek ki, amiket kedve szerint vissza tudott húzni. Amikor ez megtörtént a kutató csoport vezetője Dr. Burton végzett Dr. Fultonnal. Amire hirtelen síri csend lett a laborban, ez után pedig elrendelte az összes kutatási anyag megsemmisítését, ami az Eroxiumra vonatkozik. Hevesen próbáltam ellenkezni, hiszen már kész voltam a tervekkel. De őt nem érdekelte a dolog, arra hivatkozott, hogy ha kitudódik, hogy honnan indult mindez, az erőműnek és nekünk végünk. Amire hirtelen minden tudós vele értett egyet, rajtam kívül persze, és elkezdték elpusztítani a több éves munkánkat. Mi több vadászokat bérelt fel, hogy lemészárolják az összes mutálódott egyedet, akiket Eroxereknek nevezett el. Teljesen le voltam sújtva, hogy ilyen borzalmas dologba torkollott ez az egész. Nem tartottam helyes dolognak ezt tenni az ártatlan emberekkel, bármi is legyen ránk nézve a következménye. Hiszen ők nem tettek semmit, nekünk kell felelnünk tettünkért. De sajnos én hiába gondolkoztam így, ha mindenki más a halálukat akarta. Nem léphettem fel egyedül ellenük. Így hát titokban a hátuk mögött segítek az Eroxereknek megmenekülni a vadászok elől. Szerencsére posztom miatt jó információkhoz tudok jutni és ezzel is növelni életben maradási esélyüket.  

Neved.: Pisti
Korod?.: 16
Mióta vagy az frpg világában?.: Kb fél éve
Multik?.: William Leighton